Virágnyelv
1.
A virágnyelv keleti eredetű jelbeszéd, aminek lényege, hogy az egyes virágoknak hagyomány, illetve közmegállapodás szerint valamilyen (általában szerelmes) jelentést tulajdonítanak.
A keleti virágnyelvben az üzenet a virág nevén alapszik, Európában viszont inkább a virág valós vagy képzelt tulajdonságain. A liliom és a margaréta például az ártatlanságot, tisztaságot jelentheti, a nárcisz újrakezdést vagy viszonzatlan szerelmet, az orgona fiatalságot, ártatlanságot, a piros tulipán és a vörös rózsa szerelmet, a sárga rózsa baráti törődést, a kék rózsa pedig a beteljesületlen vágyat jelképezheti. Mivel a virágoknak nincsen egyértelmű, önmagukból adódó jelentése, az egyes források részben vagy akár teljesen eltérő jelentéssel ruházhatják fel őket.
2.
A virágnyelv átvitt értelemben a közvetlen közlés helyett alkalmazott óvatos, célzásokat vagy jelképeket használó kifejezésmód.
Például ha valaki nem mondja ki, hogy valami rosszat tett, csak célozgat rá, köntörfalazik, akkor ő virágnyelven beszél.
A virágnyelv nem összetévesztendő a szóvirággal, ami dísznek szánt, de valójában erőltetett, üres kifejezést jelent.
Publikálva: 2020. október 19.
A vörös rózsa a szerelmet jelképezi