Vétkesek közt cinkos, aki néma
A "vétkesek közt cinkos, aki néma" azt jelenti, hogy ha valaki nem szólal fel a többiek bűne ellen, akkor ő is bűnössé válik, hiszen a hallgatásával megakadályozza, hogy a bűn kitudódjon, és fellépjenek ellene az illetékesek.
A szállóige Babits Mihály Jónás könyve című elbeszélő költeményéből származik. A költő 1938‑ban az akkori, ellenségképekkel teli háborús propaganda kritikájaként írta meg ezt a művet. A költemény harmadik részében leírt, szállóigévé vált sorával azt üzente kortársainak, hogy a műveletlenséggel szemben az írástudó értelmiségnek kell fellépnie, a nép sorsának alakulása a gondolkodni hajlandó emberek felelőssége.
A híressé vált mondatot Babits eredetileg vessző nélkül írta. A szállóigét tartalmazó teljes versszak így hangzik:
S azontul, harmincnyolcból visszamenve,
a napokat számlálja vala rendre,
kiáltozván az Urhoz: "Halld, Hatalmas!
Hires Bosszuálló, szavamra hallgass!
Elküldtél engem, férgekhez a férget,
kik ellenedre s fricskád nélkül éltek.
Én inkább ültem volna itt a pusztán,
sorvadva, mint ma, gyökéren és sáskán.
De böjt s jámborság néked mint a pélva,
mert vétkesek közt cinkos aki néma.
Atyjafiáért számot ad a testvér:
nincs mód nem menni ahova te küldtél.
Csakhogy a gonosz fittyet hány a jóra.
Lám, megcsufoltak, Egek Alkotója!
Szolgádat pellengérre állitották,
mert gyönge fegyver szózat és igazság.
Nincs is itt haszna szépszónak s imának,
csak harcnak és a hatalom nyilának.
Én Jónás, ki csak a Békét szerettem,
harc és pusztulás prófétája lettem.
Harcolj velük hát, Uram, sujtsd le őket!
Irtsd ki a korcs fajt s gonosz nemzedéket,
mert nem lesz addig igazság, se béke,
míg gőgös Ninive lángja nem csap az égre."
A teljes költemény elolvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Publikálva: 2021. november 13.