Valentin-nap
A Valentin-nap a szerelmesek ünnepe, amit minden évben február 14‑én tartanak. Az ünnep a szerelmesek védőszentjéről, Valentinusról (azaz Római Szent Bálintról) kapta a nevét, ezért is hívják a Valentin‑napot másképpen Bálint‑napnak.
A szerelmespárokat már az ókorban is megünnepelték egy február 13. és 15. között tartott termékenységi ünnepség keretében. A hagyomány szerint ilyenkor a nők bedobták neveiket egy edénybe, és a férfiak ezekből húztak egyet-egyet. Az így kialakult párok együtt töltötték a három napig tartó rendezvényt, és később gyakran össze is házasodtak.
A középkorban úgy tartották, hogy február 14‑én kezdődik a madarak párzási ideje, ezért ezt a napot jelölték meg a szerelem napjának. Ezzel együtt megjelentek az olyan romantikusabb szokások is, mint a szerelmes versek írása és a virágcsokrok ajándékozása. A 18. századra a Valentin‑nap széles körben elterjedt ünnepnap lett Európában és az angolszász országokban.
Az iparosodással együtt a cukrászok, a csokoládégyártók, az ékszerészek és más kereskedők is kihasználták az ünnepnapban rejlő lehetőségeket, és a Valentin‑nap egyre inkább az ajándékozásról szólt.
Magyarországon 1990‑től várt egyre ismertebbé az ünnep, elsősorban a virágkötőknek köszönhetően, akiknek ez jó lehetőséget adott az év eleji virágkereslet csökkenésének orvoslására.
A Valentin-nap angolul Valentine's Day, németül Valentinstag.
Bővebben:
- A Bálint-nap története (Nyelv és Tudomány)
- Mi a különbség a Bálint nap és Valentin nap között? (Szeretlek Magyarország)
Valentin-napi ajándék