Szófaj

A szófaj olyan nyelvtani kategória, amibe a szavak a jelentésük, a nyelvtani tulajdonságaik és a felhasználásuk alapján sorolhatóak be.

A szófajok megalkotásának és a szavak szófajokba sorolásának nincs egyetlen helyes útja, így többféle szófaji csoportosítási rendszer létezik. A szófajok tanítása jelenleg a Bokor József nyelvész által 2007‑ben leírt rendszer alapján történik:

I. Alapszófajok:

1. főnév (pl. virág, Lajos)
2. melléknév (pl. sötét, vicces)
3. számnév (pl. három, kevés)
4. névmás (pl. én, ilyen)
5. határozószó (pl. most, sehol)
6. ige (pl. tanul, folyik)
7. igenevek:
8. főnévi igenév (pl. írni, esni)
9. melléknévi igenév (pl. kiabáló, elvégzendő, átruházott) és igei igenév (pl. anyám sütötte kalács, Ady írta vers)
10. határozói igenév (pl. izzadva, töprengvén)

II. Viszonyszók:

1. segédige (pl. nem fog havazni, szólhatott volna)
2. igekötő (pl. be, meg)
3. névutó (pl. mögött, óta, helyett)
4. névelő (pl. a méhek, egy szarvas)
5. kötőszó (pl. és, mert, vagyis)
6. módosítószó (pl. bizony, csak, nem tudom)

III. Mondatszók:

1. indulatszó (pl. jaj, hurrá, hé, kuss)
2. kapcsolatteremtő mondatszók (pl. tessék?, igen, heló, kösz, nos, nesze)
3. hangutánzó mondatszó (pl. puff, hapci, sicc)

Publikálva: 2020. november 9.

A szófajok rendszere (dr. Hegedűs Attila és Méhes Edit: Magyar nyelv 8. tankönyv, részlet a 22-23. oldalról, Eszterházy Károly Egyetem, 2017.)

Harmadik féltől származó sütiket (cookie-kat) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében, valamint sütikben tároljuk a beállításokat. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.