Retina

A retina a szemgolyó legbelső része, ahova annak képe vetül, amit éppen látunk. A retina sejtjei ezt átalakítják idegi jelekké, amiket a látóideg továbbít az agyba.

A retina sejtjei kétfélék: a csapok a nappali látásért és a színérzékelésért felelősek, a pálcikák pedig a szürkületi látást végzik, amikor sokkal kevesebb fény jut a szembe. A nappali életmódot folytató állatok retinájában a csapok, míg az éjszakai állatok szemében a pálcikák vannak túlsúlyban. Mivel mi, emberek mindkét sejttípussal rendelkezünk, ezért napközben és sötétben is jól látunk. A kétféle sejt a nevét az alakjáról kapta: a csapok csúcsai tölcsérszerűen elvékonyodnak, míg a pálcikák hosszabbak, egyenes oldalúak, tompább végekkel.

A retina és a szemideg az embrionális fejlődés során ugyanabból a szövetből alakul ki, mint az agy, ezért ezeket a központi idegrendszer részének tekintik. Ennek

A retina kifejezés a latin rete (=halászháló) szóból származik, utalva arra, hogy a retina egy körülbelül postai bélyeg vékonyságú, törékeny hálóra hasonlít.

Szinonimái: ideghártya, recehártya.

• orvostudomány

Publikálva: 2020. augusztus 31.

A szem keresztmetszeti képe (RexxS/Wikipedia nyomán, CC BY-SA 3.0)

Harmadik féltől származó sütiket (cookie-kat) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében, valamint sütikben tároljuk a beállításokat. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.