Receptor
1.
A receptor a kémiában olyan fehérje a sejt felszínén, amihez egy bizonyos molekula kötődni tud. Ha a kötődés megtörténik, az biokémiai változásokat idézhet elő a sejtben és annak környezetében.
Egy sejt felszínén számtalan különféle receptor van, és mindegyik receptorhoz csak egy meghatározott molekula kötődhet, mint ahogyan egy zárat is csak a hozzá való kulcs nyitja. A receptorhoz kötődő molekula a ligand.
2.
A receptor a biológiában az ingerek érzékelésére kialakult idegvégződés, ami a külső hatásokat a test más sejtjei számára felismerhető információvá alakítja és továbbítja (például a szemben lévő receptorok a fényt olyan elektromos feszültség formájában szállítják az agyba, amiből az idegrendszer fel tudja építeni a látvány élményét).
A receptorok 5 típusa:
- a fényt érzékelő fotoreceptorok, amik a látásért felelősek
- a kémiai ingereket érzékelő kemoreceptorok, amik a szaglás és az ízlelés kulcsai
- a fizikai nyomást érzékelő mechanoreceptorok, amik a hallást és a tapintást teszik lehetővé
- a hőmérsékletet érzékelő termoreceptorok, amik a hidegről a melegről tájékoztatnak
- a fájdalmat érzékelő nocireceptorok, amik a test sérüléseit jelzik
A receptor kifejezés a latin recipere (=kap) szóból származik, utalva arra, hogy a receptor fehérjék és sejtek valamilyen külső anyag felvételével vagy külső inger befogadásával látják el feladatukat.