Protekcionizmus
A protekcionizmus az, amikor egy ország a hazai termelést védi a külföldi kereskedelemmel szemben.
Ennek eszközei lehetnek például a következők:
- vám (azaz a határon való behozatalért fizetendő díj)
- embargó (egy adott árucikkel vagy egy adott országgal folytatott kereskedelem tiltása)
- import kvóta (egy adott árucikk behozatalára vonatkozó mennyiségi korlátozás)
- áron aluli kiárusítás tiltása
- adókedvezmény
- kedvező belföldi hitel
- egyszeri állami támogatás
- az import korlátozását célzó egyéb szabályok (például minőségi előírások, technikai nehézségek, jogi akadályok szándékos felállítása)
- az export támogatása
A fenti protekcionista intézkedések megnehezítik a külföldről történő árubehozatalt, miközben előnyt biztosítanak a belföldi termelésnek és a külföldre történő árukivitelnek. A protekcionista gazdaságpolitika célja tehát a nemzeti ipar vagy mezőgazdaság támogatása, illetve megerősítése a külföldi cégek és termelők kizárása révén.
A protekcionizmus az alábbi esetekben előnyös:
- fejlődésben lemaradt ország vagy iparág felzárkóztatása
- új iparág támogatása, ami segítség nélkül meg sem születhetne, mert olyan magasak a költségei, de egy átmeneti támogatással megerősödhet és nemzetközi szinten is versenyképessé válhat (például ha Magyarország kitalálná, hogy holnaptól banánt termesztünk fűtött melegházakban)
- stratégiai fontosságú iparág támogatása, hogy az ország megőrizze biztonságát akár egy rendkívüli helyzetben is (például alapvető élelmiszerek, katonai felszerelések előállításának támogatása egy esetleges természeti csapás vagy háború lehetősét szem előtt tartva)
- hanyatló vagy eltűnőben lévő termékek gyártásának támogatása (például fekete-fehér tévék a színes tévék idejében, napilapok az internetes hírportálok korában stb.)
- egy ország eladósodásának enyhítése azzal, hogy átmenetileg kevesebbet költ bizonyos árucikkek behozatalára
- hazai foglalkoztatottság növelése az országon belüli termelés növelésével
A protekcionizmus hátrányai:
- magasabb árak, hiszen a hazai termelők nem versengenek külföldi vetélytársakkal abban, hogy ki milyen áron tudja eladni a termékét, a vásárlók kénytelenek drágábban megvenni a hazait
- gyengébb minőségű termékek, hiszen a hazai termelők nem versengenek külföldi vetélytársakkal abban, hogy ki milyen jó terméket állít elő, a fogyasztók így is, úgy is azt veszik, ami elérhető számukra, függetlenül annak tartósságától, szépségétől stb.
A protekcionizmus ellentéte a szabadpiac, amikor semmi olyan korlátozás vagy részrehajlás nincs érvényben, ami a nemzetközi kereskedelmet gátolja, hanem kizárólag a kereslet és a kínálat viszonya alakítja a termékek árát és a belőlük eladott mennyiséget.
Bővebben:
Publikálva: 2022. szeptember 22.