Mendeli randomizáció
A mendeli randomizáció olyan módszer, ami egy gén különböző változatainak felhasználásával vizsgálja azt, hogy egy külső esemény mennyiben felelős egy betegség kialakulásáért, mennyire okozója a betegségnek.
Például ha a tudósok észreveszik, hogy az elhízott emberek körében gyakoribb az epekő, ennek az összefüggésnek több útja is lehet:
az elhízás epekövet okoz- az epekő elhízáshoz vezet (például azért, mert a beteg a fájdalmai miatt keveset mozog)
- az elhízás és az epekő kialakulása is valami harmadik dologtól, valami külső tényezőtől függ (például a zsíros ételek fogyasztásától)
Ennek eldöntéséhez azonban nemigen lehet kontrollált kísérleteket végezni, hiszen etikátlan lenne arra kérni az embereket, hogy több zsíros ételt egyenek vagy szándékosan elhízzanak. Ha viszont van olyan gén, ami az elhízásért felel, akkor meg lehet nézni, hogy az ilyen gént hordozó embereknél több‑e az epekő, mint azoknál, akik nem hordozzák ezt a gént. Ha ugyanis az elhízásra genetikailag hajlamos emberek között gyakoribb az epekő, akkor ez alátámasztja, hogy az elhízás okozója, és nem csupán velejárója az epekőnek, illetve nem fordított összefüggés áll fenn a kettő között.
A mendeli randomizációval tehát megbízható bizonyítékot lehet szerezni az ok‑okozati kapcsolatról egy külső, változó tényező (a fenti példában az elhízás) és egy betegség (a fenti példában az epekő) kockázata között olyan esetekben is, amikor randomizált, kontrollált vizsgálatok valami miatt nem végezhetőek.
Ugyanakkor a módszer alkalmas új gyógyszerek hatásának feltérképezésére is. Ehhez olyan embereket keresnek, akik olyan gént hordoznak, ami a vizsgált gyógyszer hatását "utánozza". Ilyen esetben tehát az emberek szervezete természetszerűleg olyan anyagot termel, aminek hatása megegyezik a gyógyszer hatásával. Ha ugyanis kiderül, hogy az adott gén jelenléte összefügg a gyógyítani kívánt betegség alacsonyabb kockázatával, akkor kijelenthető, hogy a gyógyszer jó eséllyel működni fog a betegség ellen. Például ha a tudósok találnak egy gént, ami ugyanolyan fehérjét termel, mint amit egy hatásos fejfájás-csillapító tartalmaz, és kiderül, hogy aki ilyen gént hordoz, az kevésbé fogékony az időskori izomsorvadásra, akkor lehetséges, hogy az említett fejfájás-csillapítóval megelőzhető az izomsorvadás.
A kifejezést először két brit tudós írta le 1991‑ben egy rákkutatás során, igaz, akkor még egy olyan módszert megnevezve, ami nem a gének eltérő variációit használta, hanem a szülő-gyerek öröklődés szabályaira épült. Ezt követően 2003‑ban két brit járványkutató használta ismét a kifejezést, ám ők már a különböző genetikai variánsok felhasználásának módszerét hívták így az oksági kapcsolatok megértése érdekében, és azóta is ezt értik alatta a tudósok. Azóta a mendeli randomizációs vizsgálatok száma évről évre nő, sőt 2021‑ben már a módszer irányelveit is közzétették, ami az ilyen tanulmányok olvasóit és bírálóit segíti az értelmezésben.
A mendeli randomizáció angol neve mendelian randomization.
Kapcsolódó szó: GWAS
Publikálva: 2022. szeptember 1.
Egy külső esemény és a vizsgált következmény közötti összefüggés lehetséges útjai