Lexiq

Megelőzési paradoxon

1.

Eredeti jelentése szerint a megelőzési paradoxon az a látszólag ellentmondásos helyzet, amikor egy betegség legtöbb áldozata az alacsony vagy közepes kockázatú népességből kerül ki, és csak az esetek kisebb részét alkotja a magas kockázatú lakosság. Ennek az az oka, hogy a magas kockázatú emberek száma sokkal alacsonyabb. A megfigyelést egy brit vírusszakértő írta le 1981‑ben.

Ha például 1000 ember él egy szigeten, akik közöl 200 gyerekkorú, míg a maradék 800 felnőtt, és hirtelen felüti a fejét egy betegség, ami a gyerekek 30%‑ával végez, ám a felnőttekre csak 10%‑ban halálos kimenetelű, akkor hiába háromszor súlyosabb a kór a gyerekek körében, közülük csak 60‑an halnak meg, míg a felnőttek közül 80‑an, egyszerűen azért, mert a felnőttek négyszer annyian voltak.

2.

A 2020‑as koronavírus-járvány idején azonban megelőzési paradoxon néven híresült el az a jelenség is, hogy miután egy ország sikeresen védekezett a járvány terjedése ellen, az emberek utólagosan kétségbe vonták a szigorú védekezés szükségességét, mondván nem is történt olyan nagy baj, mint amivel riogatták őket. Ez a téves reakció azért veszélyes, mert kétségbe vonja a későbbi megelőzés fontosságát, ha ugyanis egy lappangó helyzetben hirtelen megszűnik minden óvintézkedés, a fertőzés ugyanúgy fellángol, mintha kezdetben nem tett volna semmit az ország.

Noha erre a jelenségre a megelőzési paradoxon névvel utalnak, ez valójában inkább az önbeteljesítő jóslatok kategóriájába tartozik.

Szinonimája: predikciós paradoxon.