Lexiq

Kuszkusz

1.

Kuszkusz köretAlapanyagként búzából vagy más egyéb gabonaféléből (pl. árpából, kukoricából, zabból) készített, még a tarhonyánál is apróbb szemű durva dara.

Eredetileg Afrikából származik, de a Közel‑Keleten is elterjedt, ahol nem csak főételek köreteként vagy egytálételként használják, hanem édes változatban, desszertként is fogyasztják, tejjel, aszalt gyümölcsökkel és magvakkal ízesítve, ahogyan mi a müzlit esszük.

Mivel nálunk leginkább előgőzölt formában kapható, elkészítése roppant egyszerű, és szó szerint pár perc alatt megvan. Csak fel kell önteni forró vízzel, lefedve állni hagyni 5‑10 percig, amíg a daraszemek magukba szívják a nedvességet, és máris kész. Ha ízesíteni szeretnéd, még a forró víz hozzáadása előtt tetszőlegesen sózhatod és fűszerezheted. Lazításként érdemes egy pici olajjal is összekeverni a még száraz szemeket, hogy ne tapadjanak össze, amikor elkészül.

Mivel a kuszkusz jellemzően búzából készül, ezért nem gluténmentes. Tápértékét tekintve 100 gramm főtt kuszkusz 100‑110 kcal energiát, 20‑22 gramm szénhidrátot, kb. 3,5 gramm fehérjét és elenyésző mennyiségű zsírt tartalmaz. Glikémiás indexe 60‑65.

A kuszkusz szó az arab kuskus (= megtör, megőröl) igéből ered. Hazánk üzleteinek polcain a magyar írásmódú kuszkusz helyett gyakran a francia couscous néven található meg.

Bővebben: Mi a különbség a bulgur és a kuszkusz között? (Cookta)

2.

Észak-afrikai nemzeti egytálétel, aminek alapja a fent leírt búzadara, ezt pedig hússal és nagyobb darabokra vágott zöldségekkel, erősen fűszerezve vagy intenzív mártással főzik össze ízletes kásává.

3.

Ázsia délkeleti részén és Ausztráliában élő, kis termetű erszényes állat, ami az alpesi erdőktől a trópusi esőerdőkig is megél.

Kapcsolódó szó: bulgur