Királyi többes
A királyi többes (vagy szakszóval fejedelmi többes) használata az, amikor valaki többes számban beszél vagy ír magáról.
Ezt általában nyilvános helyzetekben szokás használni, amikor valaki nem személyesen fellépve, hanem hivatalos minőségben beszél.
Például ha egy szakértő a tévében úgy nyilatkozik, "úgy gondoljuk, napi hét óra alvás lenne ideális", ahelyett, hogy azt mondaná, "úgy gondolom...", akkor ő királyi többesben beszél (valószínűleg azért, mert a saját és a többi szakértő közös álláspontját képviseli). Ugyanígy, ha egy cég munkatársa egy levélben azt írja, "véleményünk szerint a futár hibázott", akkor ő is királyi többest használ (valószínűleg azért, mert az egész cég képviseletében ír).
A királyi többes szám nem csak a magyar nyelvben létezik, és egészen a régi idők uralkodóitól származik. Nem lehet biztosan tudni, hogyan alakult ki és mi volt az értelme, de több vélemény is született arról, miért alkalmazták ezt a magas tisztséget betöltő személyek a hivatalos közléseikben:
- az uralkodó ilyen módon a saját felsőbbségét fejezte ki az alattvalók irányába, hiszen ha nem csak a saját, hanem az egész ország nevében szólt, az nagyobb tekintélyt adott a szavainak;
- az uralkodó ezzel azt fejezte ki, hogy ő a népével, illetve az országával egy, azaz ha ő mond valamit, az olyan, mintha minden alattvalója, illetve az egész hazája mondta volna azt;
- az uralkodó jellemzően nem egyetlen cím birtokosa volt, hanem több ország fölött, illetve többféle rangban állt (például Anglia királya, Normandia hercege), és amikor megszólalt, ezek mindegyikeként szólalt meg, amivel fontosabbnak tűnt az üzenete (hiszen "több ember" mondta);
- az uralkodó ezzel arra utal, hogy ő az Isten által rá ruházott hatalmat gyakorolva, az ő nevében cselekszik és beszél;
- a többes szám használatát több nyelvben is tisztelettudóbbnak és udvariasabbnak tartják, mint az egyes számot, mert kevésbé bizalmas hangvételű, nem tolja előtérbe a beszélő saját személyét (ez főleg azokra a nyelvekre igaz, amelyek megkülönböztetik a tegezést és a magázást).
Bővebben: Véleményünk a fejedelmi többesről és társairól (Nyelv és Tudomány)
Publikálva: 2023. február 3.