Jogállam
A jogállam a mai hétköznapi szóhasználatban azt jelenti, hogy egy országban a jog uralma érvényesül, azaz nyilvános törvények alapján kormányozzák az országot a politikusok, és nyilvános törvények szabályozzák az emberek és a hatóságok cselekvési lehetőségeit.
Egy ország jogállamiságának két szintje lehetséges:
1. A formális jogállamiság az ország működésének alapvető, elvi kereteit határozza meg. Ennek lényege, hogy olyan kiszámítható törvények vannak érvényben, amelyekre mindenki rábízhatja magát. A formális jogállamiság feltételei:
a törvény előtt minden állampolgár egyenlő- a törvények a törvényhozóra, azaz az államra is ugyanúgy vonatkoznak, mint mindenki másra
- a törvények nyilvánosak, bárki megismerheti őket
- a törvények egyértelműek és közérthetőek
- a törvények nem változnak túl gyakran vagy túl gyorsan, váratlanul érve az embereket
- egy új törvény bevezetésekor időt adnak az embereknek ahhoz, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez
- a törvények visszamenőlegesen nem érvényesíthetőek (csak ha az új szabály kedvezőbb, megengedőbb, mint régen volt)
2. A tartalmi jogállamiság már nem csak azt követeli meg, hogy ország jogi alapokon működjön, hanem konkrét elvárásokat is megfogalmaz:
- az emberi jogok védelme
- független és elfogulatlan bíróság
- több párt versengése egymással
- olyan szabályok szerint lefolytatott politikai választások, amelyek a választópolgárok valódi akaratát eredményezik
- a törvények megalkotói, a törvények végrehajtói, valamint a bíróság elkülönülése egymástól
- demokrácia, azaz a nép többségi akaratának érvényesülése
A jogállam ellentéte az önkényességen alapuló kormányzás, ahol a törvények nem vonatkoznak mindenkire egyenlően, hanem az ország vezetői a jog felett állnak, és korlátlan hatalommal rendelkeznek, mert nem ellenőrzi őket semmilyen tőlük független intézmény, és nem számoltatja el őket a nép.
Bővebben:
Publikálva: 2022. szeptember 19.
A jogállamiság legfőbb alapelve, hogy senki sem áll a törvény felett