Lexiq

Izotóp

Az izotóp ugyanannak a kémiai elemnek a periódusos rendszerben azonos rendszámú, de különböző tömegszámú - és ezért eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkező - változata.

a hidrogén természetben előforduló három izotópjának sematikus rajzaPéldául a közönséges hidrogén egyik izotópja a deutérium, ami ugyanúgy az első helyen áll a periódusos rendszerben (hiszen a hidrogén egy elemváltozata), ám a tömege kétszerese a hagyományos hidrogénnek (mert atommagjában a proton mellett egy plusz neutron is van).

Egy kémiai elem mindig ugyanannyi protont és elektront tartalmaz, az izotópok csak a neutronok számában térnek el egymástól.

Egy elem kémiai jellemzőit a protonok és az elektronok száma határozza meg. Mivel ezek száma az egyes izotópokban azonos, ezért kémiai tulajdonságaik is megegyeznek, azaz a kémiai reakciókban többé-kevésbé ugyanúgy viselkednek. Ezzel szemben a neutron nem játszik szerepet a kémiai reakciókban, viszont jelentős hatással lehet a fizikai tulajdonságokra, így az egyes izotópok fizikai jellemzői akár jelentős mértékben is eltérhetnek egymástól.

Ha a protonok és a neutronok száma az atommagban nagyon eltér egymástól, akkor az izotóp rendszerint instabil és radioaktív tulajdonságú. Ez azt jelenti, hogy az izotóp elem az idő előrehaladtával fokozatosan elbomlik, és eközben káros radioaktív sugarakat bocsát ki.

A természetben a legtöbb kémiai elem izotópok keverékeként van jelen. Például a Földön lévő hidrogén 99,98%‑a közönséges hidrogén (azaz prócium), míg a maradék 0,02% deutérium.

Az izotóp kifejezés a görög isos (=azonos) és topos (=hely) szavak összekapcsolásával jött létre, utalva arra, hogy egy elem izotópjai ugyanazon a helyen állnak a periódusos rendszerben.

Bővebben: Izotópok listája (Wikipédia)

Publikálva: 2022. január 16.