Lexiq

Impakt faktor

Az impakt faktor (angolul impact factor, rövidítése IF) a tudományos folyóiratok színvonalát jelző mérőszám, amit az alapján határoznak meg, hogy a benne megjelenő cikkekre hányszor hivatkoztak más folyóiratok cikkeiben.

A hivatkozások száma azért ennyire mérvadó, mert ez utal arra, hogy egy cikk mennyire jelentős a saját területén. Ha valaki egy nagy jelentőségű felfedezést tesz, ami új ötleteket szül a kollégákban, és új irányokat ad a további kutatásoknak, akkor erre a felfedezésre rengetegen hivatkozni fognak amiatt, hogy a saját kísérletük vagy megfigyelésük ezen alapszik. Ezzel szemben ha valaki egy olyan cikket ír, ami senkit nem érdekel, és senki nem akarja sem alátámasztani, sem megcáfolni az eredményeit, akkor arra senki nem fog hivatkozni, és elvész a süllyesztőben. Ezért is nevezik a mérőszámot impakt faktornak, amit magyarul hatásmutatónak vagy hatástényezőnek lehetne lefordítani, hiszen azt adja meg, hogy a lap cikkei milyen hatással vannak a tudományos közösségre.

Minél több fontos és jelentős cikk jelenik meg egy folyóiratban, annál többen idézik mások, és annál magasabb lesz az impakt faktora. Minél magasabb az impakt faktor, annál nívósabb a folyóirat a szakmában. Ez a szám azonban csak magáról a folyóiratról ad egy képet, egy cikk vagy egy szerző minőségéről semmit nem árul el.

Az impakt faktor kiszámítása az adott évben kapott hivatkozások számának és az előző két évben publikált cikkek számának arányával történik:

IF = hivatkozásokév / cikkekév‑1 + cikkekév‑2

Például a hetente megjelenő, híres Science magazin 2019‑es impakt faktorának kiszámítása így néz ki:

IFScience = hivatkozások2019 / cikkek2018 + cikkek2017
IFScience = 699842 / 8453 + 8285 = 41,8

Ez a közel 42-es érték azt jelenti, hogy a Science 2017‑es és 2018‑as cikkeit átlagosan 42‑szer idézték.

Mivel az impakt faktor csak három év adatait tartalmazza, ezért minden folyóiratnál évről évre változik. Ha valaki arra kíváncsi, hogy egy korábbi cikk milyen impakt faktorú lapban jelent meg, akkor a cikk megjelenési évének adatát kell figyelembe venni (például egy 2010‑es cikk esetében a 2008‑2010‑es adatokból számolt 2010‑es impakt faktor a mérvadó, nem az akkori, amikor ez engem érdekel, hiszen azóta sokat változhatott a folyóirat minősége).

Hogy mi számít jó impakt faktornak, az szubjektív, de annyi általánosságban elmondható, hogy a folyóiratok 85‑90%-a 0 és 3 közötti, míg a lapok felső 5%‑a 6 feletti impakt faktorral rendelkezik. Ez utóbbiba tartoznak a legfelkapottabb, több tízes vagy akár százas nagyságrendben mozgó IF‑értékek is, mint amilyen a Science 42‑es eredménye.

Bővebben: 3+1 ok, amiért az Impakt Faktor nem a kutatók kedvence (Instantscience)