Lexiq

Igekötő

Az igekötő egy szófaj, amibe azok a szavak tartoznak, amik egy igéhez kapcsolódva pontosítják vagy épp teljesen megváltoztatják az ige jelentését.

Jelentésmódosító szerepe szerint 3 fajtája van:

  1. a cselekvés irányát jelző igekötők (pl. lenéz, elszalad, rátesz, hozzásimul)
  2. a cselekvés befejezettségét jelző igekötők (pl. megtanul, kiolvas, végignéz, elvarázsol)
  3. az ige jelentését megváltoztató igekötők (pl. odavan, kicsinál, közbevág, félbeszakít)

A magyar igekötők listája:
abba, agyon, alá, alább, alul, által, át, be, bele/belé, beljebb/bentebb, belül, benn/bent/benne, egybe, együtt, el, elé, ellen, elő, elől, előre, előrébb, észre, fel/föl, felé/fölé, félbe, félre, felül/fölül, feljebb/följebb, fenn/fönn/fent/fönt, feljebb/följebb/fentebb/föntebb, hátra, hátrébb, hátul, haza, helyre, hozzá, ide, idébb, itt, jóvá, keresztül, ketté, ki, kijjebb/kintebb, kinn/kint, kölcsön, körbe, köré, körül, közbe, közé, közre, közzé, külön, le, lejjebb/lentebb, lenn/lent, létre, meg, mellé, mögé, neki, oda, odébb, ott, össze, összébb, rá, rajta, rendbe, sorba, szembe, szerte, szét/széjjel, széjjelebb, tele/teli, tovább/tova, tönkre, túl, utol, utána, újjá, újra, végbe, végig, végre, vissza, visszább.

A szófajok osztályozása szerint az igekötők a viszonyszók kategóriájába tartoznak.

Bővebben: Igekötő-használati kérdések (Jegyzetek a nyelvről)