Időmértékes verselés

Az időmértékes verselés a rövid és hosszú szótagok szabályos ismétlődésére, váltakozására épülő verselési forma.

Az időmértékes verselésben a szótag a következő magánhangzóig terjed, akkor is, ha az esetleg már a következő szóban található.

A versforma alapelemei a verslábak, amiket a szótagok 2‑3 vagy 4, ritmus szempontjából összetartó egységei alkotnak. A különböző versláb fajtáknak saját nevük van, attól függően, hogy a rövid szótagok és a hosszú szótagok hogyan követik egymást. Gyakran használt versláb fajta például a spondeus és a daktilus.

Az egymás után következő, különböző verslábak alkotják a sorokat. Például 6 meghatározott verslábból létrehozható egy hexameter vagy egy pentameter, amik együtt egy népszerű versformát, a disztichont alkotják.

Az időmértékes verselést sok görög és római költő alkalmazta, de magyar versekben is gyakran találkozni vele. Az egyik legismertebb időmértékes verselésű mű Homérosz Odüsszeia című alkotása, ami összesen 13 450 hexametert tartalmaz, amiket a Devecseri Gábor által készített magyar fordítás is megőrzött.

Bővebben: Időmértékes verselés (Wikipédia)

• verstan
• irodalom
• időmértékes verselés

Publikálva: 2021. november 22.

Harmadik féltől származó sütiket (cookie-kat) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében, valamint sütikben tároljuk a beállításokat. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.