Iatrogén
Az iatrogén ártalom valamilyen orvosi eredetű, orvosi beavatkozásból származó károsodás vagy szövődmény.
Az olyan, orvosnak felróható mulasztásokon túl, mint például a műhibák vagy a vérátömlesztés során ejtett tévedések, ide tartoznak az olyan szövődmények is, amelyekért az orvos nem vonható felelősségre. Ilyenek például a gyógyszerek mellékhatásai, az addig ismeretlen allergiás reakciók, a diagnosztikai eszközök vagy terápiás eljárások miatt bekövetkező elkerülhetetlen károsodások (pl. vérvételhez szükséges injekció, immunrendszer működését korlátozó gyógykezelés miatt elkapott fertőzések), vagy akár az olyan szövődmények, melyekről abban a pillanatban még nincs ismerete az orvostudománynak (például hogy vérátömlesztéssel átvihető a hepatitis C vírus, vagy hogy bizonyos hormonkezelések nőgyógyászati daganatokhoz vezethetnek).
Ez utóbbiból adódik, hogy az iatrogén ártalmak idővel változnak: az új ismeretek birtokában bizonyos szövődmények eltűnnek, ám az újfajta orvosi beavatkozásokkal együtt újabbak jelennek meg. Például 1722‑ben II. Rákóczi Ferenc felesége egy foghúzás után fellépő fertőzésbe halt bele, ami manapság már elképzelhetetlen, ellenben akkoriban még nem kellett számolni a cukorbetegek inzulin-kezelésének mellékhatásaival, hiszen azt csak kétszáz évvel később fedezték fel.
Az iatrogén kifejezés a görög iatros (=orvos) szóból származik, utalva arra, hogy a károsodás valamilyen orvosi tevékenység következménye.
Publikálva: 2020. december 16.