Lexiq

Fenntarthatóság

A fenntarthatóság a társadalomnak az a képessége, hogy tudatosan és felelősségteljesen használja az erőforrásait, anélkül hogy kimerítené azokat vagy meghosszabbítaná a megújulási képességüket, és anélkül hogy veszélyeztetné a jövőbeli nemzedékek hozzáférését ezekhez az erőforrásokhoz.

A fogalom hivatalos definíciójaként gyakran az ENSZ 1987‑es meghatározását szokták használni, ami szerint a fenntarthatóság "olyan fejlődési folyamat, ami kielégíti a jelen kor szükségleteit, anélkül hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék majd a saját szükségleteiket" (forrás: EUR‑Lex). Eszerint tehát a jelenbeli jólétünket úgy kell kialakítanunk és megszerveznünk, hogy ezzel a későbbi generációk jólétét nem lehetetlenítjük el.

A fenntarthatóság 4 alapelve:

  1. amit a környezetből kitermelünk, az nem haladhatja meg a környezet újratermelő-képességét
  2. amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladhatja meg a környezet befogadóképességét
  3. a nem megújuló erőforrások felhasználásának mértéke nem haladhatja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk őket megújuló erőforrásokkal
  4. nem vehetjük el mások lehetőségét arra, hogy ők is kielégítsék a saját szükségleteiket (sem a jelenben más nemzetek és közösségek, sem a jövőben a következő generációk tartalékait)

A kék üveggolyó című fotó, amit az Apollo-17 űrhajó legénysége készített a Földről 1972-benFenntarthatósági probléma általában akkor következik be, amikor a környezeti erőforrásokat túlhasználjuk, ezzel jelentősen csökken a mennyiségük, és ez azzal a veszéllyel jár, hogy később már nem tudjuk előállítani a jóléthez szükséges termékeket és szolgáltatásokat. Például ha kizsigereljük a termőföldeket, kipusztítjuk a tengerek élővilágát, kitermeljük az összes kőolajat és földgázt stb., az jelentősen csökkenti a jövő generációinak életterét, lehetőségeit és életminőségét.

Bővebben:

Publikálva: 2022. január 29.