Lexiq

Fagyosszentek

Pongrác, Szervác és Bonifác napjának közös elnevezése, ami minden évben május 12., május 13. és május 14. napjára esik.

Ezt a három egymást követő napot az köti össze, hogy a régi tapasztalatok szerint az egyébként folyamatosan melegedő tavaszi időjárás ekkor rendszerint annyira lehűl, hogy akár fagyok is lehetnek. Ilyen drasztikus hőmérséklet-esés persze máskor is előfordulhat, de a májusi fagyoknak azért van különös jelentőségük, mert az ekkor éledező, zsenge növényzet és a fák rügyei ilyenkor sínylik meg legjobban. Épp emiatt az olyan kényesebb zöldségek vetéséhez, mint a paradicsom, az uborka vagy a babfélék, csak a fagyosszentek után érdemes hozzálátni.

A hirtelen lehűlést nemcsak hazánkban, hanem a környező országokban és a Balkán térségben is megfigyelték. A fagyosszentek oka valószínűleg az, hogy májusban Európa észak-nyugati részében erősen növekszik, míg dél-keleti részében (így Magyarországon is) erősen csökken a légnyomás, ami miatt az észak-nyugat felől érkező szelek lehűtik a levegőt. Ez a meteorológiai hatás természetesen nem köthető szigorúan a május 12‑től május 14‑ig tartó napokhoz, az erről szóló mítosz csupán népi anekdotákon alapszik. Modern statisztikai számításokkal már bebizonyították, hogy ez a három nap meteorológiai szempontból nem különlegesebb a többinél, sőt 1941 és 1969 között például május 13. volt a hónap legmelegebb napja, és csak ezután érkezett a hirtelen hőmérsékleti csökkenés.

Bővebben: Fagyosszentek ünnepe (Tudománypláza)