Bruxizmus
A bruxizmus magyarul akaratlan fogcsikorgatás vagy az állkapocs túlzott összeszorítása, ami a rágóizmok túlzott aktivitása miatt lép fel. Két fő típusa van:
- az éjszakai bruxizmus gyakoribb, ez alvás közben jelentkezik, és tünetei inkább reggel érezhetőek
- a nappali bruxizmus ritkább, ez ébren történik, és tünetei inkább a nap második felében jelentkeznek
A fogak szoros érintkezése folytán a fogak fokozott kopásnak indulnak, tönkremehet a fogágy, és a fogak túlérzékennyé válhatnak. Emellett az állkapocs izmainak folyamatos feszítése fejfájást, illetve nyak- és hátfájást is okozhat. Gyakori azonban, hogy a beteg észre sem veszi, hogy ezt csinálja, mert nincsenek látható vagy érezhető tünetei, ilyenkor általában a fogorvosának tűnik fel a bruxizmusra jellemző fogkopási mintázat.
Súlyos fogcsikorgatás esetén a fogak védelme érdekében a fogorvos műanyag fogvédő sínt készíthet a betegnek. Ezt éjszaka kell viselni, hogy a nagy erejű nyomás és súrlódás ne a fogak felszínét érje. A sín további előnye, hogy az alsó és felső állkapocs helyzetét úgy állítja be, hogy a bruxizmusért felelős izmok ellazuljanak, így hosszú távon a fogcsikorgatásról való leszokásban is segíthet.
A bruxizmus okai egyelőre ismeretlenek, pedig nem ritka jelenség: a becslések szerint az emberek 10‑30%‑a érintett. A legtöbb szakember szerint a stressz is kiválthatja.
A kór neve a görög brykein szóból származik, aminek jelentése harapni, összeszorítani a fogakat, fogcsikorgatni.
Bővebben: A fogcsikorgatás jelei, okai és kezelése (Webbeteg)
Rágóizmok pirossal jelölve (Kevjonesin/Wikipedia, CC BY-SA 3.0)