Bonferroni korrekció
A Bonferroni korrekció az egyik leggyakoribb módszer a statisztikában a többszörös összehasonlításból adódó hibalehetőségek kiküszöbölésére.
Ha egyszerre több mintát összehasonlítasz egymással, igencsak megnő annak az esélye, hogy valamilyen ritka eltérésre bukkansz, egyszerűen csak a nagy számok törvénye alapján. Ezt kompenzálja a Bonferroni korrekció, mégpedig azáltal, hogy minden egyes összehasonlítás szignifikancia szintjét lejjebb viszi, egész pontosan az eredeti szignifikancia szintet elosztja az összehasonlítások számával.
Például ha az eredeti szignifikancia szint 5% volt, és összesen 20 összehasonlítást végzel, akkor a korrigált összehasonlítás szignifikancia értéke 0,05 ÷ 20 = 0,0025, azaz 0,25% lesz.
Nagyon sok összehasonlítás esetén ez a módszer olyannyira szigorúvá válik, hogy már nem mutatja ki a valós különbségeket sem, ezért a Bonferroni korrekció inkább kevés számú összehasonlítás esetén alkalmazható:
"Képzeljük el, hogy egy (...) vizsgálatban 200 változót mérünk, és keressük köztük azokat, amelyeknél eltérés tapasztalható a két csoport között. (...) Ha Bonferroni korrekciót alkalmazunk, a statisztikai próbák szignifikanciaszintjét 5/200 = 0,025 %‑ra kell leszállítanunk, és könnyen megtörténhet, hogy egyetlen szignifikáns eredményt sem kapunk. Mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Korrekció nélkül viszont felfedezzük szinte az egész szénakazlat." - Singer Júlia
A módszer a nevét feltalálójáról, Carlo Emilio Bonferroni olasz matematikusról kapta.
Bővebben: Az érdekes p-érték (Medical Online)
Publikálva: 2020. augusztus 18.