Algoritmus
Egy feladat megoldásának pontos leírása egyszerűbb lépések sorozataként. Egy algoritmus megadja, hogy milyen műveleteket milyen előre meghatározott sorrendben kell elvégezni.
Egy hétköznapi feladat is felbontható algoritmikus lépésekre. Például egy szem gumicukor szádba vétele a következő lépésekből áll:
- szemeddel megkeresed a gumicukros zacskót
- benyúlsz a zacskóba
- a zacskóban turkálsz egészen addig, amíg kezedbe akad egy szem cukor
- két ujjad közé csippented a gumicukrot
- a zacskóból kihúzva a szádhoz emeled a cukrot
- kinyitod a szádat
- bedobod a szádba a gumicukrot
Ehhez hasonlóan írhatóak le az elvontabb feladatok is. Az egyik legegyszerűbb matematikai algoritmus egy megadott számnál eggyel nagyobb szám kiírása. Ehhez mindössze 3 lépésre van szükség:
- kérdezd meg, milyen számról induljon a művelet (pl. 25)
- adj hozzá egyet: 25 + 1
- írd ki az eredményt: 26
Az egyes lépések szükség esetén persze további kisebb lépésre bonthatóak.
Ilyen pontos utasítások és matematikai képletek sorával aztán olyan bonyolult algoritmusok is készíthetőek, mint például az, hogy egy webáruház a korábbi vásárlásaid alapján a számodra legvonzóbb termékeket kínálja fel, vagy például az, hogy a Facebook a korábbi lájkjaid alapján határozza meg, milyen bejegyzéseket láss a jövőben.
Az algoritmus kifejezés egy középkori perzsa matematikus, Muhammad ibn Músza l‑Hvárizmi nevének rosszul lefordított, latinos formájából alakult ki. A tudós írt egy könyvet 820 körül a tízes számrendszerről, aminek címe latin nyelven a Dixit Algorithmi... szavakkal kezdődött, ennek jelentése "ezt mondta Algorithmi" (azaz valójában: "ezt mondta l‑Hvárizmi"). Ezt egy angol szerzetes fordította latinra a 12. században, ezzel pedig elsődleges forrása lett annak, hogy Európa megismerte az arab számírást, ugyanakkor a latin algoritmus szó is innen terjedt el.
Bővebben: Az algoritmus hétköznapi fogalmának megismerése (Sulinet)
Publikálva: 2020. augusztus 5.