Adenovírus
Az adenovírus egy víruscsalád, aminek fajai embereket és gerinces állatokat (pl. rágcsálókat, szárnyasokat, majmokat, kutyákat, szarvasmarhákat és egyéb patás háziállatokat) egyaránt megfertőzhetnek.
Embereknél leggyakrabban légúti fertőzéseket okoznak, aminek tünetei a közönséges nátháéhoz hasonlóak. Ezenkívül jellemzően mandulagyulladást, bélrendszeri fertőzéseket, kötőhártya-gyulladást, ritkábban agyhártya- vagy agyvelőgyulladást okoznak.
A vírus leginkább cseppfertőzéssel, ürülékkel, valamint a beteg személlyel vagy fertőzött tárgyak érintésével terjed.
Védőoltás és gyógyszer nincs ellenük, így a gyakori, alapos kézmosás a legjobb védekezés velük szemben. Mivel a vírusokat nem egy zsírburok védi a környezetüktől, ezért a legtöbb fertőtlenítőszer és a gyengébb savak nem hatnak ellenük (hiszen ezek általában úgy hatnak, hogy ezt a külső zsírburkot károsítják). A magas hőmérséklet és a hipó hatástalanítja őket.
Az adenovírusokat sikeresen alkalmazzák génterápiában és védőoltásokban, hogy a szervezetbe juttatni kívánt génszakaszt egy legyengített vírushoz kapcsolva vigyék be a testbe. Például a COVID‑19 elleni vektor vakcinák egyike, az AstraZeneca egy csimpánz adenovírust, míg a Szputnyik V két különböző emberi adenovírust használ a SARS‑CoV‑2 felszínén lévő tüskefehérje génjének bejuttatásához.
A víruscsalád neve az adenoid (=garatmandula) szóból származik, ahonnan elsőként izolálták 1953‑ban.
Bővebben: Adenovírusok (Wikipédia)
Publikálva: 2021. február 25.
Az adenovírus háromdimenziós modellje (Thomas Splettstoesser, CC BY-SA 4.0)