Lexiq

Adekvát

1.

Valamilyen célnak megfelelő, a helyzethez illő dolog vagy cselekedet.

Például egy kérdésre adott adekvát válasz azt jelenti, hogy a válasz helyesen felel a kérdésre, nem állít valótlant, és nem beszél mellé. Egy kínos szituációban átélt adekvát érzelem az, ha szégyelled magad, és minél előbb ki akarsz lépni a helyzetből. Az adekvát reakciók tehát helyénvalóak, illenek az alkalomhoz, megfelelnek a követelményeknek, kielégítik az igényeket.

Az adekvát inger az a behatás, ami egy érzékszervet a legkönnyebben ingerel, azaz amire az adott érzékszerv a legérzékenyebb. Például az orrunk a szagok érzékelésére a legalkalmasabb, holott a levegő hőmérsékletét is érezzük vele.

2.

Kimerítő, kielégítő, valaminek a lényegét pontosan tükröző dolog vagy cselekedet.

Például ha a barátod a buszmegállóban váratlanul hátba csap, majd a tudtodra adja, hogy egy óriási darázs szállt rád, az egy adekvát magyarázat a viselkedésére, hiszen ez az információ elég neked ahhoz, hogy ne gondold róla azt, hogy verekedni akar vagy megőrült. Az adekvát ismeret nem valaminek a teljes tudása, hanem annyi, amennyi épp elég a boldoguláshoz, például egy mérges gomba felismeréséhez nem szükséges tudnod, hogy milyen az illata vagy milyen színű spórákkal szaporodik, hiszen elég, ha a kinézete alapján be tudod azonosítani a fajtáját. Az adekvát jelenségek tehát jól megragadják az adott helyzetben szükséges érdemi részt.

3.

Valamivel egyenlő értékű, annak teljesen megfelelő dolog.

Például ha egy amerikai receptben az áll, hogy 350 °F fokra melegítsd elő a sütőt, azzal adekvát hőmérséklet a 175‑180 °C fok. Elvontabb értelemben, ha idegen nyelvről próbálsz lefordítani egy szöveget, akkor előfordul, hogy egy‑egy ritkábban előforduló szónak sokáig kell keresgélned az adekvát magyar megfelelőjét, ami pontosan visszaadja az idegen szó jelentését.


Az adekvát szót gyakran helytelenül egy plusz "l" betűvel, "adekvált"‑nak ejtik vagy írják, mintha az egy ige befejezett alakja lenne (a használt, mesterkélt, amputált szavak mintájára). Olyan szó azonban nincs, hogy "adekvál", a kifejezés nem ebből ered, hanem a latin ad‑ (=hozzá) előtag és az aequus (=egyenlő) szó párosításából származik, utalva arra, hogy az adekvát dolgok egymással egyenértékűek, jól megfeleltethetőek. Ellentéte az inadekvát, ami nem megfelelő, a helyzethez nem illő, a célra alkalmatlan minősítést jelent.